Gyakorló bíró

Szép lassan eljött a várva-várt első verseny. A 2007-es Orfűi Hegyiverseny.
Előzőleg kérdés volt még, hogy hova leszek beosztva, mindenképpen szerettem volna pályán munkát kapni.


Először úgy volt, hogy a 19-es bírói posztot kapom egymagam, ami egy viszonylag eseménytelen kanyar lett volna a hármas lassító felett.

Aztán úgy történt, hogy kiderült, Laci felesége Timi babát vár, ezért változott a helyzet, ő nem jött már dolgozni, és ezért ismét Lacival kerültünk egy posztra, a 18-asra.
Ennek nagyon örültem, részint, mert izgalmasabb helyet kaptam, teljes rálátással a hármas lassítóra, másrészt pedig mert tudtam, hogy Lacival jól el tudunk beszélgetni meg viccelődni :)




Első nap hajnalban közöltem a Balázzsal, hogy nincs mese, hiába van hajnali öt óra, nekem kakaóscsigát kell ennem, mert azzal álmodtam, és morci leszek, ha nem kapok. Szerencsére a második nonstopban kaptunk is, azóta is minden verseny előtt beugrok oda egy csigáért. :)

A gátnál találkoztunk a csapattal, kaptam végre mellényt (kétszer akkora mint én, ahogy anyukám mondta, mikor meglátta: "Hát, nem karcsúsít, az tuti...), illetve megkaptam az igazolványomat.




Feltelepültünk, jött a motyós autó, kipakoltunk, már volt ott néhány néző, akikkel utóbb össze is barátkoztunk. Jött az inspekció, aztán megindultak az edzések.



Az már látszott, hogy a legtöbb autó eléggé érintőre veszi a szalagkorlátot a kanyar végénél, jó páran hozzá is értek. De az első meglepetés korán reggel ért minket, Bertalan Miklós edzésfelfutása képében. Érdemes megnézni, aki még esetleg nem látta

http://www.videa.hu/main.php?page=play&v=eHz0DMeszdXeETHH

Aztán persze sokan mások is szűkre vették a kanyart, volt aki megúszta, vagy kikorrigálta,  ám volt aki nem volt ennyire ügyes (szerencsés?). Videóra vettem egy mentés részleteit, az illető autós a szalagkorláttal szemközti árokban landolt. Ezt is megnézhetitek.

https://www.youtube.com/watch?v=06gTupZ5RGg

Második nap alig bírtam felkelni, szombat este még ittam egy sört, ami az amúgy is napsütötte, hullafáradt agyamnak jól odavágott, így elég hamar beájultam az ágyba.
Reggel még korábban keltünk, mint előző nap. Mikor felkeltem, kinéztem az ablakon, és azt láttam, hogy köd van! Na mondom ez nemsemmi. Jól fel kellett öltözni, mert elég hűvös volt.


Nézőink ugyanúgy ott voltak, mint tegnap, csak Isti és a haverja jól meg voltak fáradva, Isti a kevés alvás miatt, a haverja meg az előző nap elfogyasztott nagymennyiségű Koccintós márkájú asztali csodabor utóhatásai miatt.


A nap folyamán nem történt különösebben nagy esemény a posztunk környékén. A verseny végét kicsit elnyújtotta, hogy egyszerre két helyen volt baleset, lent a gátnál illetve a célnál is.

Mikor hazaértem már majdnem leragadtak a szemeim. Gyorsan megmosakodtam, aztán hamar aludtam.


Most pedig néhány fénykép:
Norbi a versenyigazgató nyilatkozik: